Világi Oszkár: Kész az MVM-mel is együttműködni a Mol
2011. november 10. – Napi Gazdaság, 1+9+11. oldal
Nem kizárt, hogy az MVM-mel is találhatunk közös pontokat, nyitottak vagyunk az együttműködésre- mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában a Mol igazgatóságának tagja, Világi Oszkár, aki annak kapcsán adott interjút, hogy a Mol és a cseh CEZ közösen kezd erőműépítésbe. A közép-európai energiapiac nem egymás kiszorításáról, sokkal inkább a pozíciók építéséről szól - mondta Világi, aki a Slovnaft vezérigazgatójaként azt is elárulta: a szlovák cég jelenleg jobb feltételekkel tud hitelt felvenni, mint maga a Mol.
A Mol megkezdi a negyedik éve előkészítés fázisában levő 860 megawattos gázerőmű-beruházását Százhalombattán. Ebből az alkalomból kérdeztük Világi Oszkárt, a Slovnaft vezérigazgatóját, a Mol igazgatósági tagját és a Mol-CEZ European Power International B.V. (MC EPI B.V.) vezetőjét a beruházásról és arról, hogyan zajlott a Slovnaft integrálása a Mol-csoportba.
Ön jogászként, politikusként került az ország második legnagyobb vállalata, a Slovnaft élére, miközben Szlovákia legbefolyásosabb emberei között tartják számon. Hogyan alakult a Mol és a szlovák társadalom viszonya az elmúlt tíz évben?
A folyamatnak tíz év alatt több fázisa volt. A menedzsment- és a részvényesi jogok átvétele két évig tartott, 2006 után indult el igazán a csoportban való működés. A szlovákiai menedzserek nem úgy érzik, hogy egy magyar vállalat ottani alkalmazottai - ebben különbözünk sok multitól -, hanem egy egységes nemzetközi csapat tagjai.
Akkoriban azért érte jó néhány támadás a Slovnaftot.
A szlovák közvélemény szintén lépésről lépésre dolgozta fel a Slovnaft privatizációját. Amikor a Mol elindította az integrációt, ennek apróbb konfliktusai a sajtóban is hangot kaptak, voltak olyan erők, amelyek ezt magyarellenes éllel igyekeztek tálalni. De az utóbbi 4-5 évben ezek a hangok marginalizálódtak. Megtanultuk, hogy hol kell, illetve hogy hol nem kell integrálni. Kialakult egy jól működő, egészséges munkamegosztás. Tíz évvel ezelőtt mintegy hatezren, ma 3700-an dolgoznak a Slovnaftban és a kapcsolódó cégekben (ebből az anyavállalatnál 2500-an). A létszámleépítést soha nem erőszakoltuk, részben egyes tevékenységek kiszervezésével, részben természetes úton értük el, így ez sem okozott külön feszültséget.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a napokban egy konferencián elmondta, hogy a Molt is sújtja a magyar országkockázati felár növekedése. A Slovnaft számára mit jelent eurózónában működő vállalatként a Mol-csoporthoz tartozni?
A Slovnaft jelenleg jobb feltételekkel tud hitelt felvenni, mint maga a Mol, hiszen az eurózónához tartozó Szlovákia kockázatát árazzák be. Szlovákiában az évtizedes következetes gazdaságpolitika és adórendszer (osztalékadó nincs, a társasági adó 19, az áfa 20 százalék) meghozta és itt tartotta a befektetői bizalmat. A hitelesség kialakulásához idő kell, nem egy-két, inkább tíz év...
Miért éppen most kezdtek erőműépítésbe?
A Molnál két és félszer nagyobb CEZ-zel való együttműködés előkészítése négy éve tart. A CEZ-zel első lépésként megállapodtunk a pozsonyi fűtőolaj-erőművünk bővítéséről. Ennek 123 MW-os kapacitását 150 MW-ra növeltük és felépítettünk hozzá egy kéntelenítőt. A Slovnaft saját belső fogyasztása jelenleg 144 MW, tehát ennek termeléséből kevés fog piacra kerülni. A 150 millió eurós beruházás felét vállalja a CEZ. Lényegesen nagyobb a Százhalombattára tervezett, a Mollal közösen felépítendő 860 M W-os gázerőmű, melynek költsége az eredetileg tervezett 650 millió eurónál érdemben kevesebb lesz. A spanyol Tecnicas Reunidas által építendő erőmű csúcserőműként is üzemelhet, negyed órán belül képes rendelkezésre állni, tehát kapacitáshullámzások kiegyenlítésére is alkalmas. Építése 2012 májusában indulhat és annak építése során három évig mintegy ezer embert foglalkoztat. Gázzal való ellátásában sokat segíthet, hogy remélhetőleg 2015-re elkészül - EU-támogatással - a szlovák és a magyar gáztranzithálózat összekapcsolása Balassagyarmatnál, így ez is növelheti a Mol mozgásterét. A 860 M Wos erőmű a teljes magyar fogyasztás 8 százalékát adja, így termelésének nagy része piacra kerül. Mivel a térségben mind a szlovák, mind a magyar, mind a balkáni piac áramimportőr, csak a cseh piac exportál, az energiaéhség jó felvevőpiacot biztosít. Az erőmű által termelt 1,3 petajoule hőenergiát a Mol százhalombattai gyára használja majd föl. Tervezünk még egy ugyanekkora közös erőművet is a Slovnaft pozsonyi telepén, ez valamivel később készülhet el.
Miből finanszírozzák a két nagyberuházást?
Még vizsgáljuk a legkedvezőbb finanszírozási modellt, a saját és idegen források optimális kombinációját.
A CEZ helyett miért nem a közös tulajdonossal bíró (99,8 százalékban a magyar állam birtokában lévő) MVM az energetikai partner?
A CEZ 2007-ben vett meg egy Mol-pakettet, azóta vizsgáljuk a közös lehetőségeket, amiben én egyfajta híd szerepet töltöttem és töltök be a magyar és a cseh menedzsment között. A CEZ-t erős terjeszkedési szándék jellemezte - ami az MVM-re inkább csak újabban jellemző -, mondhatnám, éhes volt, és rendelkezik is a szükséges forrásokkal. Akkor még más volt a Mol tulajdonosi szerkezete is... Mindenesetre nem kizárt, hogy az MVM-mel is találhatunk közös pontokat, nyitottak vagyunk az együttműködésre. A közép-európai energiapiac nem egymás kiszorításáról, sokkal inkább a pozíciók építéséről szól. A legsikeresebb régiós cégek, a CEZ, a Mol és az OTP sikerének titka, hogy mindhárman akkor tudtak kilépni eredeti hazájuk keretei közül, amikor a régióban még számos vonzó lehetőség kínálkozott. Tíz évvel később már nehezebb őket követni...
ALMÁS ANDOR - KORÁNYI G. TAMÁS (A szerzők rendelkeznek Mol-részvényekkel)
