Az állami álmok és a valóság
Világi Oszkár: Amikor kitört a botrány az Albániában és Bulgáriában szerepet vállaló ČEZ körül, olyan érzésem, volt, hogy valami nincs rendben...
Ott ugyanis, ahol az energiaárakat a populista politikusok által támogatott fogyasztók határozzák meg az utcákra vonulva, véget érnek a gazdasági szabályok. Az alapjogok megszegésével kikövezett út ez, amelynek végén elnagyoltak a megoldások.
Meglepő módon ehhez a két országhoz csatlakozott Horvátország is. Végül is nincsen annál egyszerűbb dolog kijelenteni, hogy a multinacionális cégek miatt stagnál a gazdaság, nem pedig a teljesítményhez képes aránytalanul magas életszínvonal, a tékozló állam és a kevés fejlődőképes cég a hibás. Az INA energetikai konszern, amelynek többségi tulajdonosa a MOL a kevés fejlődőképes cég egyike. A magyar vállalat ez idáig több mint 3 milliárd eurót fektetett ebbe a cégbe.
A korántsem hatékony állami társaságból a régió legprosperálóbb cége lett. Ám ezt a tényt Horvátországban jelenleg igen kevesen értékelik. Sőt, a politikusok a cég növekedési problémáit, végtermékeinek problematikus árait épp azzal magyarázzák, hogy a családi ezüst nem kizárólag horvát tulajdonban van. Ezt a patthelyzetet végül úgy akarják megoldani, hogy megtámadták a MOL elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot.
Hernádinak Horvátországban az exkormányfő Sanader évek óta lezáratlan ügyében kellett volna tanúskodnia. Annak ellenére, hogy sem min vádlott, sem mint tanú nem kapott idézést. Ám a horvát bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, mivel nem jelent meg egy olyan kihallgatáson, amelyre idézést sem kapott. Miközben a budapesti illetékes bíróság a periratok áttanulmányozását és Hernádi kihallgatását követően 2012-ben megállapította, hogy nem bizonyított a bűncselekmény ténye, ezért el is utasította Hernádi kiadását.
Eközben pedig a horvátországi politikai és gazdasági elitek egy tökéletes befektetőről álmodoznak. Úgyhogy argumentumként mindössze annyi maradt: Hatalmas lesz a horvát fél csalódása, amikor kiderül, az INA bármilyen egyéb befektetője ugyanúgy viselkedik majd, mint ahogy azt a MOL tette.
A minap az albán kormány fölszólította a ČEZ illetékeseit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a peren kívüli egyezség érdekében. Mintha, mi sem történt volna. A tanulság annyi, hogy hatalmi pozíciójából adódóan a mindenkori állam eleinte előnyösebb helyzetben van egy konfliktushelyzetben, csakhogy a csata végkimenetelét végül mindig az az alaptétel határozza meg, hogy a nemzetközi jogi fórumok előtt egyenlő minden fél. Utolsó kérdésként tehát annyi marad, érdeke-e Horvátországnak, hogy megkapja a megbízhatatlan partner bélyegét.
Világi Oszkár a Slovnaft Rt. elnök-vezérigazgatója
